Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
Azt mondják, hogy vitorlázáshoz kétféle idő van. Alkalmas, és nagyon alkalmas (P.T.). Azt hiszem a szombati napot bátran sorolhatjuk a „nagyon alkalmas" kategóriába.
De ne siessünk előre. Az eredeti programterv úgy nézett ki, hogy a Leánysággal és egy speciálisan versenyzésre átalakított B21-essel (Cuki) indulunk a Alsóörsről Lellére péntek este. Nehéz volt meghozni a döntést, de végül a Siófoki Meteorológiai Szolgálat munkatársa megerősített abban, hogy a szombati és vasárnapi napokon olyan erős frontátvonulás lesz, hogy nem sok garancia van a hazatérésre hétfő előtt. (Mikor ezen sorokat írom, vasárnap délelőtt van, és süvít szél 30-40km/órával, és csak erősödést ígérnek.) Egyszóval Cuki maradt Alsóörsön, mi pedig autóval vágtunk neki a távnak.
Ekkor jött Szabó Árpitól a telefon (B31klub), hogy van egy 2010-es gyártású Jeanneau Sun Odyssey 36i az Eastcraft felajánlásából, amire kellene legénység. Vállalom? Sokat gondolkoztam rajta.. nagy a felelősség. Ez egy közel 40 milliós hajó, a csapatunk bár lelkes nem elég összeszokott. A szél pedig viharos lesz.. szóval kb. 1tized másodperc alatt vágtam rá, hogy PERSZE! Hát ember az olyan aki nem visz ki egy ilyen hajót? Nem vettem volna a lelkemre, hogy szegény a kikötőből nézze, ahogy a többi barátja lelkesen ugrál a méteres hullámokon.
Este átvettük „CUKI II"-őt. Nos ha azt mondom, hogy a Balatonon kevés ilyen színvonalú charterflotta van, akkor azt hiszem közel járok az igazsághoz. Imrével körbejártunk és gyorsan megnéztük melyik kötél mit csinál, hogy is lesz ez majd szombat reggel. Nehéz volt lejönni róla, de egyre jöttek a telefonok, hogy: gyertek már, mert kész a vacsora! Szóval mentünk. A Vacsorát a versenyhez nem szorosan kapcsolódó Lellei Lakógyűlés jóvoltából fogyaszthattuk el, és mi el is fogyasztottuk becsületesen. Kicsit üldögéltünk még, majd nyugovóra tértünk, hiszen 7-re beszéltük meg a találkozót. 8-tól kormányosi értekezlet, 9-kor rajt. Sietni kellett, mert az időjósok azt mondták, hogy délutánra jön a jóság. Az éjszaka eseménytelenül telt, ha csak nem hívjuk eseménynek a szélvihart. Úgy tépte rángatta a kikötött hajókat a szél, mintha mérges lenne rájuk. Mi meg a szélre voltunk mérgesek, szóval az alvásra így nem sok idő jutott.
Fél 9-kor hagytuk el a kikötőt, kissé álmosan. Egészen addig tartott ez az állapot, amíg ki nem hajóztuk a hullám-védek mögül. Itt másfél méteres hullámok, és 30 csomós (55Km/h) szél fogadott minket. Talán nem kell mondanom, hogy egycsapásra felébredt mindenki. A 36 láb a kikötőben még nagynak tűnt. Most úgy mosta a fedélzetet (és minket) a víz, mintha egy kishajóban ülnénk. Felhúztuk hát a vitorlákat, és elkezdtük próbálgatni a hajót. Fordultunk, reffeltünk, fordultunk reffeltünk.. majd hopp, mindjárt 9, és mi teljesen leestünk Boglár elé.. igyekeztünk vissza, de már csak a 40 hajós mezőny sereghajtójaként tudtunk csatlakozni a versenyhez. Na nem baj, innen szép nyerni:) Meg is tettünk mindent, préseltük a szelet, vettük a bólyát, és közben mindenki arcán ott volt az az összetéveszthetetlen mosoly.. És látszott a szemünkön, hogy ez így most nagyon jó:)
Valójában kiabáltunk örömünkben, de ennek a hangját szerencsére elnyomták a hullámok és a szél.
A verseny második felében kicsit csendesedett, egészen „normálisra" mérséklődött a szél. A befutó után csak ültünk, és próbáltuk feldolgozni az eseményeket. Leeresztettünk, úrrá lett rajtunk a fáradtság. Még fordultunk néhányat, aztán Rick Csaba tanácsainak hála simán kikötöttünk.
Zsíroskenyér és dinnye várta a megfáradt mezőnyt, majd szabad foglalkozás délután 5ig. Kellett is a pihenés. 5-től jótékonysági árverés az árvízkárosultak javára. Mivel minden nevezési díjból 1.000 forint szintén ebbe a kasszába került, és egyéni felajánlások is voltak, végül 750.000 forint gyűlt össze a Borsod megyei Tomor község részére. Mindenki úgy segít ahogy tud, jó érzés volt kicsit értük is vitorlázni. Az árverés, és a támogatás szervezői és ötletgazdái: Rick Csaba, és Szabó Árpád.
Az árverés után eredményhirdetés, majd igen finom vacsora következett.
A Julius Ceasar abszolútban 14. YSII-ben 4. helyen futott be az eredménylista tanulsága szerint (bár nem vártuk magunkat ilyen előkelő helyre:)
Kapitány: Szutor Ferenc
Csapat: Boda Nikolett, Savanyó Zsuzsa, Valkusz Zsófi, Kovács Imre, Németh Norbert.
A hajónkon készült képek ITT láthatóak.
Lászlófy Csaba képei ITT láthatóak.
Abszolút eredmények:
1. Imi Jé 7 YS II. Székely Antal, BL Yachtclub
2. Nadinnye 56 YS I. Novák Csaba, BL Yachclub
3. Sir Titu 70 YS I. Rozsnyay Kálmán, BL Yachtclub
